8.Rész

Jorge Blanco

-Hát tudja Martina kisasszonynak petefészekcisztája van.-mondta az orvos halál komolyan
-Mi?? És mi lesz vele?-kérdeztem
-Ma haza mehet, de vissza kell majd jöjjön egy műtétre. Viszont a műtét után fenn álla lehetősége annak hogy nem lehet gyereke.
-Be lehet menni hozzá?
-Persze menjen csak!-bementem Tinihez aki az ablaknál állt.Nem hallotta hogy bementem ezért mögé lopóztam és átöleltem.
-Jól vagy?-pusziltam meg a vállát
-Most már igen.
-Minden rendben lesz. Vigyázok rád!
-Haza mehetek?-fordult felém
-Persze, de ha maradni akarsz akkor...-húztam az agyát ő meg közbe vágott
-Dehogy szeretnék itt maradni. Napszúrást kaptál? -mondta mire elmosolyodtam
-Gyere menjünk. -fogtam meg a kezét. Haza mentünk ahol én egyből az ágyba parancsoltam hogy pihenjen. Nem szeretném hogy bármi baja legyen! Épp teát csináltam Tininek mikor Sofia lépett be az ajtón egy ismeretlen pasival.
-Oh, Jorge nem tudtam hogy itthon vagy.
-Nem? Hol máshol lennék? Ki ez?-néztem rá gyanakodva
-Jorge én-kezdte de én félbe szakítottam
-Megcsaltál! Oké, nem nagyon érdekel. De mióta?-vontam kérdőre
-Fél éve.-hajtotta le a fejét -De mi az hogy nem érdekel?
-Nem érdekel mert én is megcsaltalak!
-Mi van? Na és te mióta?
-Három vagy két napja...nem tudom valahogy így.-vontam meg a vállam
-Rendben....elszeretnék válni!
-Ebben egyet értünk!-bólogattam
-Camilla velem jön!
-Na ebben már nem! Nem mehet veled!
-Mi az hogy nem jöhet velem? Én vagyok az anyja és mellettem van a helye.
-Az igaz hogy te vagy az anyja de nem olyan mellett van a helye aki nem foglalkozik vele!
-Hol van? Elviszem!
-Nem viszed el és nincs is itthon!
-HOL VAN A LÁNYOM????-kezdett el ordítani
-Ruggeroéknál van! De ha most elviszed és elválunk a gyámügy mindenképpen bele fog szólni és mindent meg teszek hogy velem maradjon! Sziasztok!-lökdöstem ki őket az ajtón és felmentem Tinihez de nem volt ott! Elkezdtem hívogatni Nem veszi fel, át mentem Ruggelariához hogy megkérjem Candet, hívja föl.
-Szia!-engedett be Cande
-Camit már Sofia el vitte!-mondta
-Tudom de nem ezért jöttem.
-Akkor miért?
-Feltudnád hívni Tinit?
-Nálatok van, nem?
-Nem. Nem tudom hol van és nekem nem veszi fel!
-Persze, felhívom!-kapta elő a telóját és tárcsázta is Tini telefonszámát. Valami baja velem lehet ugyanis Candenak felvette!Azt mondta hogy otthon van! Elkértem a lakcímét Arieltől és elindultam hozzá. Becsöngettem, kinyitotta az ajtót és be is akarta csukni csak én a lábammal megelőztem.
-Tini, mi bajod van velem?
-Semmi!
-Akkor miért nyomod ki mindig amikor hívlak? És miért jöttél el?
-Ezt ne itt beszéljük meg, inkább gyere be!-állt félre az ajtóból
-Elmondanád mi a baj?-ültem le a kanapéra
-Halottam ahogy Sofiaval beszélsz és nem akarom tönkre tenni az életed azzal hogy miattam elveszíted a lányod!
-Tini ne beszélj hülyeségeket! Te nem tehetsz semmiről! Meg egyébként se fogom elveszíteni mert bármire képes vagyok azért hogy velem maradjon! Gyere vissza!
-Nem, nem szeretnék!-rázta a fejét
-De miért nem? Velem van valami baj? Vagy Camival?
-Dehogy is! Semmi bajom veletek csak egyedül szeretnék lenni!-mondta de ismerem őt annyira hogy tudjam hogy mi a problémája.
-Félsz?-kérdeztem
-Mitől?
-A műtéttől!
-Igen.-könnyezett be
-Nem lesz semmi baj!
-Jorge, honnan tudhatnád már? Anyukám és a műtét közben halt meg!
-Mi van? Anyukád meghalt? Azt hittem csak nem tartjátok a kapcsolatot! Miért nem mondtad el?
-Nem tudom.
-Mikor ment el?
-Két éve. Ugyan az volt a baja mint most nekem és megműtötték közben pedig leállt a szíve!
-Nagyon sajnálom!-öleltem át de ő el lökött magától
-Menj el és ne is gyere vissza többet!-kiabált
-Tini...
-Menj már el!-tolt ki ott ahol bejöttem majd rám csukta a bejárati ajtót.  El akartam indulni de halottam egy nagy csattanást. Csöngettem de semmi, üvöltöttem de semmi végül berúgtam az ajtót és megpillantottam a földön fekvő Tinit. Oda rohantam hozzá, megpróbáltam valahogy észhez téríteni de nem sikerült. Ki hívtam a mentőket akik gyorsan ki értek és egyből a kórházba szállították Tinit mert nem volt pulzusa. Én nem mehettem vele. A kocsimba pattantam és mentem is a kórházba. El árulná nekem valaki hogy miért akar engem büntetni a jó isten??? Miért pont az én életemet találta meg?  A lányomat lehet elveszítem, Tiniről meg ne is beszéljünk mert lehet hogy soha többet nem hallom már a csilingelő hangját......


Itt is lenne a kövi rész! Remélem tetszik és várom a komikat! Valamint nagyon nagyon remélem hogy annak ellenére is elolvassátok hogy ilyen unalmas és lapos lett de most csak ennyi telik tőlem ugye vége a sulinak és itt van a szünet! Biztos hogy ti nagyon örültök neki de én nem! Mivel az a személy aki óvi óta a legjobb barátnőm elköltözik Sopronba és lehet hogy többet nem is látom. Az egész napom csak azzal telik hogy csak sírok. Ha ti is voltatok már ilyen helyzetbe kérlek mondjátok el mit csináljak azért hogy a nap 24 órájában ne erre gondoljak! Puszi! Siessetek! <3333

7.Rész

Jorge Blanco

Nem hiszem el hogy lefeküdtem Tinivel. Nem mintha megbántam volna, csak így első nap....hát, félek mi lesz később. De ő se nagyon ellenkezett. Camilla sírása szakította meg a gondolat menetemet. Át mentem a szobájába és ki vettem az kiságyából. Próbáltam vissza altatni de nem igazán ment. Pár perc után tinit pillantottam meg az ajtóban.

-Ez nem megy neked.-nevetett majd oda jött hozzánk

-Hát nem!

-Miért nem énekelsz neki?-kérdezte én meg el kezdem énekelni az egyik dalomat.Hogy mondjam...nem vállt be ez se, de legalább a sírást abba hagyta.Helyette úgy nézetrám mint egy bolondra.

-Add csak!-átadtam neki a lányomat.Elkezdett énekelni egy számomra ismeretlen dalt. Gyönyörű

hangja van, amint elkezdett dalolni a hideg futott rajtam végig. Nem tudom hogy csinálta de két percen belül Cami már aludt. Befektette az ágyába majd rám kapta tekintetét. 

-Elképesztő vagy.-gondolkodtam hangosan mire ő felhúzott szemöldökkel nézett rám-Most mi van tényleg így van.-nevettem el magam. Tini fogta magát és kiment a szobából le a konyhába. Én ezt tettem. leültem mellé egy székre és csak figyeltem ahogy néz előre.

-Mit bámulsz?-törte meg a csendet

-Téged.

-Na ne mondd, azt hittem a nem létező gorillámat.

-Nagyon vicces.....Mi a bajod?-kérdeztem

-Semmi

-Semmi? 

-Mi lenne? Azon kívül hogy folyamatosan engem sasolsz?-pillantott rám 

-Komolyan kérdeztem. Azért figyellek mert nem tudok kiigazodni rajtad.

-Rajtam nem lehet kiigazodni? Ez rágalom! 

-Tegnap még semmi bajod nem volt. Most mi történt?

-Az hogy utállak?-mondta úgy mint egy 6 éves amikor be durcizik

-Mit tettem ellened?

-Nem tudom.-vonta meg a vállát

-Akkor? Ne csináld már ezt!-mentem hozzá közelebb a székkel és megcsókoltam. Visszatértünk a startra ahol tegnap este abba hagytuk. Igen, tényleg teljesen megőrültem mivel most már másodszorra lefeküdtem Tinivel.

*Pár órával később*

Ismét Martina mellett ébredtem. Megpusziltam a vállát mire gyorsan felém fordult. 

-Ez tudod jól hogy nagyon nagy hiba volt meg a tegnap esti is, ugye?kérdezte

-Én nem tartom annak. Senki se tud róla, hogyha meg a sárkány esetleg megtudná max elköltözne. Nagyon nem érdekelné.

-Sárkány-nevetett

-Igen, Sofiából egy házisárkány lett.-nevettem el magam én is

-Kedves vagy hogy sárkánynak hívod.

-Tudom. Már nem ugyan olyan a kapcsolatunk mint régen volt. Teljesen megváltozott. 

-De akkor miért vagy még vele?

-A kicsi miatt. Nem szeretném hogy anya nélkül nőjjön fel. Mert ha el is válnánk biztos hogy nálam maradna mivel Sofi egyáltalán nem foglalkozik vele.

-Biztos találsz valakit aki jó lesz Caminak is!-mosolygott 

-Nem ismersz véletlen valakit?-kuncogtam, és elkezdtem puszilgatni

-Jorge nem már!-kapálózott nevetve-Amúgy nem, nem ismerek senkit.

-Én ismerek valakit. 

-Na kit?

-Nem tudom hogy ismered-e ,de itt fekszik velem szemben.

-Aha, nem ismerem. Ki lehet az? Felejtsd el!-pillantott rám komoran

-Miért? Szereted Camit vagy nem?

-Nem azért. Tényleg szeretem de Sofia megölne.

-Csak Sofia a baj? Őt elintézem én.Nyugi nem lesz baj. -öleltem át és ő ráfeküdt a mellkasomra. 

Később megebédeltünk és felmentünk játszani Camival. Úgy vettem észre hogy már most jobban szereti Tinit mint a saját anyját. Egyszer csak Martina lesápadt és rosszul lett. Lement a konyhába én meg beraktam a kicsit az ágyba és mentem utána. 

-Minden rendben?

-Igen, csak egy kicsit megszédültem

-Nagyon sápadt vagy. Ne vigyelek el orvoshoz?-fogtam meg a kezét

-Nem kell, jól vagyok!-még hogy jól van már nem tudott meg állni a lábán és összeesett. Kihívtam a mentőket akik gyorsan elvitték én meg a lányomat vittem most Ruggeékhoz akiknek nem mondtam semmit csak a kezükbe nyomtam a kicsit meg a cuccait és mentem is a kórházba. Nem tudok még semmit Tiniről itt vagyok egy órája d semmi. Ki jött az orvos én pedig szaladtam hozzá mint egy őrült. 

-Doktor úr, mi van Tinivel???

-Hát tudja Martina kisasszony....

Remélem tetszett ne kíméljetek a kommentekkel. Szerintem nagyon unalmas! Pussy!

6.Rész~ Hülye vagyok de nem bánom!

Jorge Blanco

-Igen ő Martina Stoessel, avagy Tinu,Tini,Tinita meg még sorolhatnám. A legjobb barinőm!-örvendezett a vöröske

-Találkoznom kell vele!-ragadtam meg a karját Candinak.

-Lassan te kanos bika! Neked barátnőd van nem?-nézett értetlenül.

-Persze, de meg kell tudjam, hogy miért álomodtam vele könyörgöm.-kérleltem szinte már térden állva

-Hát az nehéz lesz, mert most költözik és lehet már elment.

-Hova megy?
-Rioba kost ott fog élni egy ideig.

-Add meg a címét el kell mennem hozzá.-nyomtam a kezébe egy papírt és egy tollat.
-Tessék itt van!-írta fel nevetve. Lenyomtam neki két piszit a haverommal lepacsiztunk és már mentem is. Kint bepattantam a fekete Audi A5-be és a házig meg sem álltam! Kipattantam a kocsiból és a ház ajtajához rohantam. Csengettem, kopogtam, de semmi. Benyitottam, de nem volt ott senki. Nem hiszem el, hogy elkéstem. Egyszer csak a telefonom pittyegését hallottam. Jött egy üzenetem Sofitól. Ez állt benne

Szia szerelem gyere haza!

Fontos hírt kell veled közöljek!

Ui: a te félistennőd! <33"

Azonnal fogtam magam és mentem. Kíváncsi voltam vajon mit akarhat mondani. Miközben Tinin kattogott az agyam, miért pont ő? Ez valami jel lehet, meg az is hogy Ruggeék ismerik sőt Cande legjobb barátnője. Nem értem, de elkéstem és sikerült megtalálnom őt! Nem is fogom egy darabig! haza értem, leparkoltam a kocsival majd besétáltam a lakásba ahol az izgatott boldog és egyben szomorú szerelmemet pillantottam meg.

-Valami baj van?-ültem le mellé a kanapéra.

-Nem nincs baj, viszont valami el kell mondjak neked!

-Ne kímélj!

-Terhes vagyok!-mondta ki kerek perec mire én lefagytam.

-Ezt nem mondod komolyan?!

-De, teljesen komoly vagyok!

-Ez...ez csodálatos!-csókoltam meg. Nem tudom felfogni hogy apa leszek. Tini elfelejtve! Nagyon boldog vagyok.

Este mielőtt lefeküdtünk aludni megnéztem a közösségi hálókat, láttam hogy Sofi kirakott mindenhova egy képet és bejelentette a nagy hírt. Be akartam lájkolni őket de ebben a pillanatban hívott fel Rugge. 

-Szia!-szóltam bele

-Kinyírlak Jorge! Miért nem tudtok vigyázni lovacska meg kutyuska közbe baszki?! Minek neked már is gyerek? He?-kiabált a a vonal másik végén. Gondolom látta a posztokat. Nem igazán kedveli Sofit, Cande meg főleg.

-Hidd el Ru nem terveztem. De nem tudjuk vissza fordítani az időt!

-Mi van Tinivel?-érdeklődött

-Semmi, nem volt már otthon.

-Sajnálom meg azt is hogy így ordítottam csak nem igazán vagyok Sofista de ezt te is tudod. Na mindegy mennek kell. Csáó!

-Csá!-szakítottam meg a vonalat, majd lefeküdtem aludni.

*Másfél évvel később*

-Jó reggel életem!-vettem ki az ágyból a lányomat. Ahogy azzal a gyönyörű kék szemeivel rám néz. Elképesztő érzés! Leírhatatlan! 

Ő itt Camilla Blanco, fél éves. Egy kis tündér. Sofiával nem mondanám hogy olyan jól megvagyunk. (hát ez jó mondat lett) Sofiábol egy házisárkány lett. Folyamatosa hisztizik mindenért Camival egyáltalán nem foglalkozik. Szörnyű anya. Nem kéne ezt mondanom de ez az igazság. nagyon megváltozott. Ruggeék ma áthívtak engem magához Sofi meg megy valahova ezért Cami  szüleimmel lesz. Délután elkezdtem készülődni majd átvittem Camillat anyámékhoz. Utána elindultam a haveromékhoz. Elvileg lesz még ott valaki, nem tudom ki. Amint oda értem becsöngettem, Rugge máris nyitotta az ajtót.

-Na heló, apuka.-igen, Rugg nagyon megkedvelte Camit ahogy Cande is. Ők lettek a kereszt szülei is.

-Szia! Mizu?

-Semmi, van itt ám valaki.-mosolygott sejtelmesen

-Ki?

-Meglepetés gyere!-kezdek félni. Bármit kinézek belőlük úgyhogy lehet hogy egy Esmeralda nevű kecske lesz itt......Hát ez nem jött össze. Se nem kecske, se nem Esmeralda. Tini volt ott baszki. Martina Stoessel!!!! 

-Sziasztok!-köszöntem

-Heló!-köszöntek ők is

-Jorge had mutassam be a legjobb barátnőmet, Martina Stoesselt, de csak Tini.-mosolygott Cande. Hogy fojtanám meg.

-Tini, ő itt Jorge Blanco.-mutatott be negem is Cande majd mi kezet fogtunk egymással. Amikor megláttam nem hittem a szememnek. Rohadt mód gyönyörű! Egész jól elbeszélgettünk, Tini nagyon szuper társaság. 

-És találtál már munkát?-kérdezte Cande Tinitől

-Nem, még semmit.

-Azt hittem színészkedéssel foglalkozol!-néztem rá

-Foglalkoztam, most egy kis szünetet akarok tartani. Sok volt ez nagyon.-mondta kedvesen

-Te figyelj Jorge ti úgy is bébiszittert kerestek, Nem lehetne Tini?-ötletelt Ruggero

-Mi?-kérdeztük egyszerre 

-Igen, tényleg. Tininek is kell állás nektek is kell valaki és Tina nagyon jól bánik a gyerekekkel imádja őket és ők is Tinit. Megbízható és remekül alkalmazkodik. 

-Figyelj nekem semmi kifogásom nincs ellene ha neked oké akkor...jöhetsz.

-Tényleg nem lenne baj?-kérdezte félénken

-Dehogy lenne baj. Engem nem zavarsz, a barátnőm meg soha sincs otthon úgyhogy őt se!-mosolyogtam rá

-Oké!

-Ma már kezdhetnél is, ha gondolod.-mondtam mire bólintott

-Akkor szerintem menjünk is! 

-Menjünk!-álltunk fel. Elmentünk Camiért, Tinivel nagyon megszerették egymást egy kis idő alatt. Úgy érzem hogy Tini nagyon jó lesz nekünk. Majd még azzal a banyával kell beszéljek vagyis Sofival. Haza értünk Tini megfürdette , megetette  majd lefektette Camillat. Igaza volt Candelitának. Nagyon jól bánik a gyerekekkel. Amíg Martina a lányomat altatta és beszéltem drága sárkányommal azt mondta nem gond hogy felvettem Tinit. Meg azt hogy csak holnapután jön haza. Nem nagyon érdekel. Miután Tina végzett mindennel leültünk a kanapéra beszélgetni. 

-Mesélj egy kicsit magadról.-mondtam

-Mit? Uhh, régen énekléssel meg színészkedéssel foglalkoztam de már nagyon kikészültem tőle mert mindenkinek úgy kellet és egyből ugráljak ahogy ő azt meg mondta és elegem lett belőle. Szüleimmel nem vagyok jóba, egyedül bátyámmal tartom a kapcsolatot.-könnyezett be a szeme mire én átöleltem. Elhúzódtam tőle és hirtelen megcsókoltam, először meglepődött a tettemen de utána visszacsókolt. Egyre hevesebbek lettek a csókok. Felkaptam a kezembe és felvittem a hálóba. Óvatosan lefektettem az ágyra majd rámásztam. Letéptem róla a pólót ahogy ő is rólam. A többi ruhadarab is lekerült és a többi a ti dolgotok hogy elképzeljétek....vagy inkább ne. 

Nagyon remélem hogy tetszett várom a komikat. Azt nem tudom hogy a szöveg miért változott meg. Mármint úgy hogy az elején ki van emelve a többi meg már nem. Remélem ez nem zavar titeket. Puszi! <333 Katának pedig nagyon szeretném megköszönni hogy segített az elején! Imádlak ahogy titeket is! <333